A hordozókendők egyik fontos paramétere – természetesen a hosszukon, megfelelő szövésükön, és az esztétikumon túl – a vastagságuk.
A szövött textilek „vastagságának” megadására a szövéssűrűségüket szoktuk használni, ami az egységnyi felületre eső tömegüket jelenti. Praktikusan az egy négyzetméternyi kendő grammban kifejezett tömegéről szoktunk beszélni (g/m2), ezt jelzi a gsm szám.
A gsm-et a gyártók általában feltüntetik a honlapjukon, webshopjaikban, mint tájékoztató adatot, melyből (erős fenntartásokkal) következtethetünk arra, hogy milyen korosztály számára szőtték inkább a kendőt. Általánosságban (!) elmondható, hogy – gépi szövésű, 100% pamut kendők esetén – a 270 alatti gsm-mel rendelkező kendők kisebb babák számára készültek, a 270 gsm feletti kendők pedig inkább totyogóbarátok.
Ha van egy kendőnk, és annak szeretnénk megtudni a szövéssűrűségét, kiszámolni sem sokkal bonyolultabb, mint utánanézni az interneten a gyártói adatnak. Definíció szerint csupán két adatra lesz szükségünk ehhez, a tömegre, illetve a területre. A kendő tömegét egyszerűen lemérhetjük a konyhai mérlegünkön, amennyiben karikás kendőről van szó, a karikapár tömege 40-50 gramm körülbelül, ezt érdemes levonni az össztömegből. A kendő területét sem nehéz kiszámolni, a hosszának és a szélességének szorzatával egyenlő. (A kendő hossza alatt az egyik teljes oldalának a hosszát értjük.)
Karikás kendő esetében már kicsit bonyolultabb a helyzet, a hosszabbik oldal hosszát kell megszorozni a kendő szélességével, majd kivonni belőle a csapáshossz (hosszabbik oldal mínusz rövidebbik oldal) felének és a kendő szélességének a szorzatát. Fontos, hogy ebben az esetben a karika bevarrása miatti visszahajtott anyagot is bele kell számolni az oldal hosszába! Ezek után már csak annyi a dolgunk, hogy elosszuk a mért tömeget a számolt területtel, és tudjuk is a szövéssűrűséget.
De mi a helyzet abban az esetben, ha mi ügyesen kiszámoltunk egy gsm értéket a kendőnkre, és a gyártó hivatalosan közzétett adata jelentősen eltér ettől? Ez gyakran előfordulhat, tekintettel arra, hogy a gyártók általában a mosás előtti szövéssűrűséget adják meg; az első mosás során „tömörödik” a kendő (az előző bejegyzésben ejtettünk is szót a rövidülésről), így általában a használatban lévő kendő gsm-je nagyobb, mint a gyári adat. Használat közben is változik a gsm érték, ahogy a kendő hossza is nyúlik általában, majd mosással ismét visszarendeződik. Ezek az eltérések általában nem jelentős mértékűek, 10-20 g/m2 különbséget szoktak jelenteni.
AZONBAN fontos tudni, hogy a gsm érték csupán egy általános tájékoztató adat, amiből lehet bizonyos következtetéseket levonni, de a valós „vastagság érzetét” a kendőnek a szövés típusa (sávoly, jaquard, triweave, többrétegű szövések…) és az anyagösszetétele nagyon erősen befolyásolja. Így előfordulhat, hogy egy kisebb gsm adattal jellemezhető kendő is kényelmesen tart nagyobb gyerkőcöt is, illetve az is, hogy hiába nagyobb a gsm érték, inkább kisebb babához kényelmes csak a kendő (ez a kéziszövött kendők esetében is jellemző, általában nagyobb a tömegük, mint a gépi szövött kendőknek).
